Ha elmegyek nyaralni, számomra mindig nagyon kardinális kérdés a szálláshely. Annak ellenére, hogy az ember javarészt csak átöltözni és aludni jár a szállodai szobájába, nekem nagyon fontos, hogy szép és kellemes legyen a környezet. Mindig eszméletlen sok időt töltök azzal, hogy megtaláltam a megfelelő szálláshelyet. Általában több szempontot is figyelembe veszek: milyen messze van a vízparttól, vagy a városközponttól, milyen a konyhája az adott szállodának, milyenek és mekkorák a szobák, milyenek a színei. Lehet kicsit kukacoskodásnak tűnik, de mindent alaposan szemügyre veszek. Minden alkalommal megnézem a szálloda honlapján található fotókat, de kicsit nyomozni is szoktam. Igyekszem olyan képeket keresni az interneten, amiket a szálloda korábbi vendégei készítettek. Azok nincsenek retusálva, nem úgy készültek, hogy figyeltek a beállításokra és hasonlók. Ezekhez a képekhez általában szoktak tartozni vélemények és beszámolók is, amik nagyon sokat segítenek a döntés meghozatalában. Jártam már sajnos úgy, hogy a szálloda honlapján szuperül néztek ki a szobák, szép tágasnak és tisztának tűntek, de a helyszínen derült ki, hogy a képeken látottak, köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Természetesen az ilyen jellegű problémák kezelése nem tartozott a szálloda repertoárjába, és nyilvánvaló, hogy az ember ilyenkor bosszús, hogy nem azt kapta, amit várt. De biztos vagyok benne, hogy nagyon sokaknak vannak hasonló tapasztalataik, nem csak nekem. Nem tehetek róla, de úgy vagyok vele, hogy ha már nem kevés pénzt fizetek egy szolgáltatásért, akkor a minősége legyen olyan, mint amilyet mutatnak, mert hát mégis az alapján választ az ember, amivel az interneten találkozik. Lehet, hogy azért is vagyok ennyire kritikus, mert van nekem egy nagyon kedves rokonom, akinek a felesége egy nagyon jól menő blogot vezet. Szállodákról. Nem csak a magyarországi szállodákról ír, hanem világszerte bármelyikről, ahol éppen megszáll. A munkája miatt nagyon sokat utazik, körülbelül havonta más-más országba kell mennie üzleti utakra. Ezek általában nem túl izgalmasak, így ezért találta ki magának ezt az új hobbit. Kezdetben csak a saját maga szórakoztatására csinálta, de egyszer csak felkapott lett a dolog, és nagyon sokan olvassák. Valójában nem haszonszerzési célzattal csinálja, mert csak ritkán tölt fel szponzorált tartalmat, és hát, ez egy magyar blog, így külföldi körökben nem ismert. De mivel ennyire jól megy neki, úgy gondolta, hogy bővíteni kellene a blogot, és csinálna egy angol nyelvű verziót is, hogy terjeszkedhessen.
Mesélte, hogy ehhez az ötletéhez a rackforest.com oldalon nézegette a tárhely bérlési szolgáltatásokat. Ezen a ponton egy kis informatika óra következett, mert nem vagyok egy nagy technikai guru. Tehát a webtárhely gyakorlatilag egy adott szerveren megtalálható szabad lemezterület. Persze, ez nem csak úgy van, hanem létre is kell hozni, és ezekre a tárhelyekre kerülnek fel a weboldalak. Azt mondta, hogy azért ezt a megoldást választaná, mert magát a szervert, amin a tárhely található, a szolgáltató, vagyis a rackforest.com fenntartja, így neki csak magával a weboldallal kell foglalkoznia, mert hát egy saját szervert biztonságosan fenntartani nem annyira egyszerű. Legalábbis annak, aki nincs otthon a témában.
Megmutatták nekem is a honlapot, ahol nézelődtek, persze közben nekem magyarázniuk kellett mindent, hogy hasznos segítség legyek a döntés meghozatalában.
Szóval a rackforest.com-nál több tárhely közül lehet választani, mindegyik más méretű, illetve ettől függően különböző funkciót tölthet be a tárhelyre feltöltött weboldal. A következő lehetőségek között szemezgettünk:
- SSD One
- SSD Four
- SSD Ten
- SSD Fifteen
- SSD Thirty
- SSD Fifty
- SSD Hundred
- SSD Business és
- Üzleti levelezési csomag
Mivel maguk az elnevezések is a tárhely méretéből adódnak, így az első három lehetőséget, illetve az utolsót azonnal el is vetettük. Mivel a blogra nagyon sok, nagy felbontású kép, illetve videó fog felkerülni, így értelemszerűen nagyobb tárhelyre is van szükség. Így tehát a kalapban maradt a 15, 3, 50, 100 és 150 GB-os lehetőség.
A leírások alapján az SSD Fifty leginkább olyan weboldalakhoz ajánlott, amiknek kifejezetten nagy a látogatottsága, és egyszerre akár több tartalmat is feltöltenek rá. Ilyenek például a különböző fórumok, vagy a kisebb látogatottságú közösségi oldalak. Így ez is kiesett a körből. Az SSD Hundred szintén, mivel ez olyan webshopoknak szükséges, amik nagy forgalmúak, széles termékkínálattal rendelkeznek, amik miatt ugye rengeteg kép, illetve videó kerül feltöltésre, emellett bírnia kell a napi, akár több ezres látogatószámot is. Az SSD Business szintén hasonló funkciókra lett szabva, úgyhogy emiatt ezen sem kellett tovább gondolkoznunk.
Gyakorlatilag így két opciónk maradt: az SSD Fifteen és az SSD Thirty, amik 15, illetve 30 GB-os tárhely méretet jelentenek. Mindkettőhöz korlátlan a hozzárendelhető aldomainek, az e-mail átirányítások, a postafiókok és az adatbázisok száma. A fizikai memória méretek is egyeznek, mindkettő esetében 1 GB-ról van szó, ahogyan az adatforgalmi korlát is 2-2 terabyte.
A két tárhely közötti különbség gyakorlatilag csak a tárhely méretében, illetve a tárhelyen megtalálható weboldalhoz rendelhető domainek számában rejlik.
Az SSD Fifteen tárhely csomag, mint már említettem 15 gigabyteos tárhelyet jelent, a hozzárendelhető domainek száma 25, míg az SSD Thirty esetében ez a szám 50. Itt jött a következő kérdésem: mi az a domain?
Persze, most sem maradtam válasz nélkül, mert megtudtam, hogy a domain gyakorlatilag nem más, mint az adott weboldalnak, vagy honlapnak a neve. Minden domain egy adott IP címhez tartozik, vagyis valójában a domain név nem más, mint az IP cím könnyen megjegyezhető formája. Ez alapján tudunk megkeresni egy-egy honlapot. Persze tisztában vagyok azzal, hogy ez a magyarázat egyáltalán nem szakszerű és talán nem is a legpontosabban fogalmaztam, de nekem is így magyarázták el, és azt hiszem, hogy sikerült is megértenem a lényegét.
Majdnem elfelejtettem, hogy nyilvánvalóan volt még egy tényező, ami a választás szempontjából lényeges volt – legalábbis azt hittük, hogy az – ez pedig a tárhelyek bérlésének az ára. Az igazság az, hogy nagyon meglepődtünk, amikor a rackforest.hu árain végiggörgettünk, mert nagyon alacsonyak. De tényleg. A 15 gigabyteos tárhely havi szinten bruttó 2.413 forintba kerül, míg a 30 gigabyteos, bruttó 4.699 forintba, szintén havonta.
Végül, a tárhelyek leírását is figyelembe véve az SSD Thirty mellett tettük le a voksunkat, mert ez a méretű tárhely kifejezetten alkalmas nagyméretű fotók és videók közzétételére. Bár, ha elolvastuk volna már az elején, és nem azonnal az adatok között szemezgettünk volna, sokkal hamarabb is megszülethetett volna a döntés. Mert igen, a honlapon található egy nagyon részletes táblázat az összes tárhely, minden létező adatáról, illetve rövidebb leírásokat is olvashatunk arról, hogy melyik tárhely mire alkalmas. De végül persze ezt nem bántuk meg, mert így elmondhatjuk magunkról, hogy nagyon alaposan átnéztük a rackforest ajánlatait.
Egyébként nem csak tárhely bérléssel foglalkoznak, hanem több mással is. Például felhőszolgáltatásokkal, szerver bérlésekkel, üzemeltetéssel és telepítéssel is. Amikor megkérdeztem a rokonom feleségét, hogy miért pont itt kezdett el keresgélni, azt mondta, hogy a főnöke ajánlotta neki, mivel annak a cégnek a honlapjának a tárhelyét is tőlük bérlik, ahol ő is dolgozik, plusz, a partneri együttműködések is meggyőzték. A rackforest olyan cégekkel áll partnerségben, mint például a Cisco, a HP, vagy a Microsoft.
Amúgy, a blog még nem indult el, jelenleg a legnézettebb tartalmak még fordítás alatt állnak, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan útjára kel és sok emberhez eljutnak majd a „szállodai hírek”.