Szezonnyitás előtt derült ki, hol áll meg a nagy fűnyíró a hotelparkban

Messziről a szálloda parkja márciusban mindig szebbnek látszik, mint amilyen valójában.

A hó elolvad, a pázsit kizöldül, a napi séta közben minden rendben lévőnek tűnik, aztán április közepén egyszerre nő meg minden.

Nálunk a park nagyjából két és fél hektár, van benne egy régi hársfasor, egy tó, egy játszótér és egy medenceterasz, tehát az első kaszálás mindig kétnapos munka.

A nagy fűnyíróval a szabályos részekkel nincs baj, tíz év alatt megtanultuk, melyik irányban érdemes menni, hogy ne maradjon csík.

A gond ott kezdődik, ahol a gép egyszerűen nem fér el.

A hársfák törzse körül, a játszótéri elemek lábánál, a medenceterasz betonszegélye mellett, a kerítés és a sövény közötti negyven centis sávban, valamint a tó lejtős partján minden évben ugyanaz a helyzet.

Ott a fű derékig nő, és a vendég pontosan azt látja, hogy a szép park szélén valami nincs rendben.

Egy szállodánál ez sokkal többet számít, mint amennyit elsőre gondolna az ember.

A vendég nem tudja megfogalmazni, mit lát, csak annyit érez, hogy a hely gondozott vagy nem gondozott.

Az online értékelésekben aztán ez úgy jelenik meg, hogy „szép környezet, de kicsit elhanyagolt volt a kert”, és ez a fél mondat többet árt, mint egy elrontott reggeli.

Aki szállodát üzemeltet, tudja, hogy az ilyen mondatokból nem lehet visszaperelni semmit, csak megelőzni lehet őket.

Nálunk a park karbantartását hárman végzik, és tavaly tavasszal derült ki, hogy a régi bozótvágónk nem éli túl a szezont.

Az egyik szomszéd telken van egy szőlő, és a gazdája nem véletlenül lett a legjobb tanácsadóm ebben a kérdésben.

Ő úgy fogalmazott, hogy egy ekkora parknál nem az a kérdés, milyen erős a gép, hanem az, hogy tudsz-e hozzá két év múlva is alkatrészt venni.

Elmesélte, hogy ő évek óta a Péter Láncfűrész kínálatából rendel, mert ott a kész gépek mellett márkánként az alkatrészek is megvannak.

Én ennek ellenére először a legkézenfekvőbb módon indultam el, és a keresőbe beírtam, hogy fűkasza nyíregyháza, mert azt hittem, a legfontosabb az, hogy közel legyen.

Így jutottam el a peterlancfuresz.hu oldalára, ahol végül nemcsak a gépeket néztem végig, hanem az egész felépítést.

A fűkaszák külön kategóriában, márkánként vannak felsorolva, és olyan nevek szerepelnek a listán, mint az ECHO, az Oleo-Mac, a Stiga, a Ruris vagy a Maruyama.

Ez azért volt megnyugtató, mert egy szállodánál nem egyetlen gépről van szó, hanem arról, hogy évekre előre legyen honnan pótolni.

A cég átvételi pontja Tarcalon van, ami tőlünk kényelmes autóút, tehát a földrajzi közelség végül nem is úgy oldódott meg, ahogy elképzeltem.

A rendelés előtt írtam nekik az info@peterlancfuresz.hu címre, mert nem voltam biztos abban, hogy a lejtős tópartra melyik géptípus való.

Kaptam egy nyugodt, konkrét választ, amiben nem a legdrágább darabot ajánlották, hanem végigkérdezték, mekkora területet és milyen gyakran kell vágnunk.

A Péter Láncfűrész kínálatában végül egy középkategóriás gépnél kötöttünk ki, mert a park szegélyeihez nem erdőirtásra való erő kell, hanem kezelhető súly.

A gépet a karbantartó kollégám hozta el Tarcalról, és mesélte, hogy az átvételi ponton ingyenes tanácsadást is kapott, mielőtt elindult volna vissza.

A szezon azóta egy körrel könnyebb lett..

Utólag azt mondanám, hogy a fűkasza nyíregyháza keresés nálam csak a kiindulópont volt, és a valódi kérdés az, hova tudsz visszamenni két év múlva egy hiányzó alkatrészért.Ha valaki hasonló helyzetben keresgél, és ő is beírja a keresőbe, hogy fűkasza nyíregyháza, annak érdemes végignéznie a teljes kínálatot, mert nem biztos, hogy a legközelebbi bolt lesz a legjobb megoldás.

Én azt tanultam meg ebből a tavaszból, hogy egy szálloda parkját nem a nagy gépek tartják rendben, hanem a szegélyek, és hogy a Péter Láncfűrész oldalán elsőre is meg lehetett találni, mi hova való.